ígei bozonyság

 OKTÓBER 5. Előkészület a templomépítésre 1Krónikák 22 Dávid király a legjobb szándékkal, emberileg mindent megtett, hogy az Úr- hoz méltó templomot építsen: a neki kijáró, hozzá illő minőségű alapanyagokat szerezte meg (3–5. v.). Isten mégsem engedte neki, hogy önzetlen, nemes tervét véghezvigye (8. v.). Nehéz szolgálat az olyan, ahol az ember nincs szem előtt, a központban, és nem kap az emberektől azonnali elismerést, hanem a háttér- vagy inkább alapozó munkák jutnak neki, és „csak” Isten jutalmazza, talán nem is hamar. Őszinte hivatástudat és nagy alázat szükséges ahhoz, hogy valaki sokak által nem látott és elismert munkát vállaljon a gyülekezetben vagy a társadalomban. Önzetlenséget igényel, hogy valaki a vállát tartsa más számára, hogy az „elérje a gyümölcsöt” (vö. 14–16. v.). Emberileg a sikert közvetlenül learatót szokta elismerés övezni, aki pedig őt odáig elsegítette, rendszerint feledésbe merül. Ezt a törvényszerűséget ismerve még inkább tiszteletre méltó, ha valaki vállalja, hogy neve a „stáblista” második vagy akár éppen utolsó sorában jelenjen meg. Dávid király valami hasonlót tett meg, amikor engedelmesen fiának, Salamonnak adta át az első templom megépítésének lehetőségét, akinek így már csak a látványosabb, de kevésbé verejtékes munkafázisok maradtak. Igyekezzünk mi is arra, hogy a teljes képet szem előtt tartva a szolgálatunk ügyének egészét szemléljünk, és annak bármely – akár legapróbb – részét önzetlenül vállaljuk! /VE/ Az igazságra törekvő ember Zsoltárok 15 Tipikusan ószövetségi leírást találunk mai igénkben, amint az Isten jelen- létében való tartózkodás (1. v.) kritériumait sorolja a zsoltáros. Teljesen jogos és biblikus az Úr szentségének ilyen megközelítése. Az ő tökéletessége, tisztasága nem fér össze a tökéletlenséggel és tisztátalansággal. A norma világos, a Mindenhatóhoz nem is illik más társaság. Aki nem a felsoroltak szerint él, az ő jelenlétében megsemmisül. A zsoltárt bevezető kérdés így azonban költői marad, hiszen bárki beláthatja a tapasztalat alapján, hogy maradéktalanul teljesíthetetlen ez az elvárás. E zsoltár keresztyén olvasata viszont nem kerülheti el a jézusi megoldást: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan” (Mt 11,28a). A sorrend rendkívül fontos: Isten jelenlétén kívül eleve lehetetlen a megadott módon élve „belépőt” nyerni hozzá; ellenben mivel ő magához hív és fogad, van esélyünk közelíteni az általa felvázolt ideálishoz. A zsoltár felsorolásában a legelső gondolatrím pont az igazságra törekvő feddhetetlenségről szól, jelezve, hogy ez az alapja minden további kegyességi elemnek. Vajon eltántorít minket a tökéletességre igyekvéstől annak elérhetetlensége? Nem szabad, hogy így legyen! Isten közelében lenni fontos és üdvös számunkra, ezért törekedjünk az igazságra – majd ő megáldja igyekezetünket!